Gábor korábban a fociban élte ki a mozgásigényét, egy idő után azonban másra, többre vágyott, így futni kezdett. Eleinte egyedül rótta a kilométereket, kezdetben leginkább a füzesi úton, nem egyszer sötétben.
• Tetszett a futás, ebben a sportban ugyanis mindenkinek saját magán múlik, hogy meddig jut el, hol végez. Nem beszélve arról, hogy a monotonitás megtörésére, a feszültségek levezetésére is rendkívül alkalmas a futás – mesélte Somogyi Gábor, aki a füzesi egyenes után hosszabb távokra, érdekesebb, biztonságosabb útvonalakra váltott. Apátistvánfalva, a dombok felé vette az irányt, majd az erdei utakat is felfedezte magának.
Gábor eleinte egyedül futott, aztán lassacskán társai is lettek: mások mellett kisgyerekként az a Koszár Zsolt is csatlakozott a csapathoz, aki immár évek óta az ország egyik legjobb futójának számít! (Róla és a Somogyi Gáborral való közös munkáról keretes anyagunkban írunk bővebben.)
• Néhány év után úgy gondoltam, hogy versenyen is kipróbálom magam. Jellemző módon az első megmérettetésem egy maraton volt… Őszintén szólva fogalmam sem volt a maratonról, hogy valójában mibe is vágom a fejszémet. Végül 3 óra 18 perce alatt hoztam le a távot. A következő évben, szintén az IBUSZ Maratonon viszont már 2 óra 40 percen belül voltam!
Somogyi Gábor – helyi egyesület híján – eleinte a Kőszegi SE színeiben versenyzett, s nyert társaival a 2000-es évek elején maratoni távon egy országos második és egy harmadik helyet is csapatban! A szakosztály szétesése után Gábor és itteni társai Szentgotthárdon alakítottak egyesületet, négy éve pedig többekkel új klubban, a Synergy Fitness Szentgotthárd SE színeiben versenyez.
Gábor az elmúlt években rengeteg hazai és külföldi megmérettetésen is rajthoz állt, s aratott is szép sikereket. Ősszel simán nyert például 10 km-en Szombathelyen, s az elmúlt három alkalommal a Csatafutásban tudott második helyet szerezni.
• Szentgotthárdi versenyként a Csatafutást különösképpen is kedvelem, pedig nagyon kemény megmérettetés. Rendre nagy a meleg, és a brutális emelkedő is sokat kivesz az emberből. A Hunyadi úton visszafelé már mindenki nagyon várja a végét… A hazai pálya mellett a környékbeli osztrák versenyeket is nagyon szeretjük, ahol tudunk, el is indulunk, azzal együtt is, hogy szinte mindegyiken ott áll a rajtnál legalább három kenyai futó, így pedig abszolútban dobogós helyet elérni szinte esélytelen.
Terveiről szólva Somogyi Gábor elmondta, hogy nagyon szeretne elindulni a grosettoi veterán Európa-bajnokságon, fél-maratonon és 10 kilométeren, illetve a franciaországi világbajnokság 5 és 10 kilométeres pályaversenyén, ez azonban – mint megfogalmazta – nem csak rajta múlik. Gábortól azt is megkérdeztük, hogy miért is jó futni, továbbá, hogy mit tanácsol azoknak, akik szeretnék követni a példáját.
• Futás közben kitisztul a fej, kitisztít, feltölt, kikapcsol, így szinte újjászületik az ember. Persze olyan is van, hogy csúszunk-mászunk, alig bírjuk emelni a lábunkat. Ilyenkor azt mondjuk, hogy holnap majd jön egy másik nap, amikor repül majd a láb! Érdemes kipróbálni, de fontos egyrészt a rendszeresség és a fokozatosság! Eleinte kocogni, s ha arra van szükség, akkor azt megszakítva sétálni kell, hogy a mozgás mindvégig élvezet legyen. Nem szabad erőlködni, erőltetni a dolgot. Ha rendszeresen csinálja az ember, akkor majd úgyis magától, belülről jön, hogy több kell, hogy gyorsabb tempó kell.
Gábortól azt is megtudtuk, hogy természetesen a barátnője is támogatja a futás adta életformát, s erre szükség is van. Mert ugye egy óra futás, az bizony nem egyórás elfoglaltságot jelent, hiszen a bemelegítésre, majd a nyújtásra, a lazításra is megfelelő időt kell szakítani.
• Régen nem nyújtottam ennyit, most, 52 évesen azonban már jóval több időt kell szánnom erre és persze a bemelegítésre és ugyanígy a lazításra is, mint korábban. Mindennek meg kell adni a módját, mert különben bajok lehetnek – fogalmazott Somogyi Gábor, aki mindent összevetve mindenkinek csak ajánlani tudja a futást!!!
Közös cél: az Olimpia!
A Synergy Fitness Szentgotthárd SE színeiben versenyező Koszár Zsolt Magyarország egyik legjobb futója. Igazából 2009-ben robbant be a futók világába, amikor is megnyerte az Országos Mezei Futóbajnokság 12 km-es távját. A dobogó legfelső fokán ekkor edzőként Somogyi Gábor állt mellette. Koszár Zsolt azóta számtalan versenyen volt eredményes, és persze sérülései is akadtak. Egyvalami azonban nem változott: Somogyi Gábor segítségére mindig számíthatott.
• Igen, korábban én voltam az edzője, de ma már sokkal többet tud nálam a futásról. Most is együtt edzünk, előfutok neki, így segítem a felkészülését. Megszállott sportember, folyamatosan tanulmányozza a különböző edzésmódszereket, olvassa a szakanyagokat, nézi a felvételeket, és amit jónak tart, azt beépíti a saját felkészülésébe. Szeretné kvalifikálni magát az olimpiára, és én mindenben segítem, hogy sikerüljön elérnie a tervét! – engedett bepillantást kettejük közös munkájába Somogyi Gábor.
Maratoni küzdelmek
Somogyi Gábor immár tizenkétszer teljesítette a maratoni távot, egyszer pedig 50 km-t is futott. Mint elárulta: mindegyik alkalom nagy küzdelmet, végül azonban nagy örömet hozott számára!
Úgy 35 kilométer után testileg és lélekben is elfárad az ember. Jön a bizonytalanság, hogy mit is keresek én itt… De akkor is menni kell előre! Aki még nem élte ezt át, annak szinte nem is lehet átadni ezt az érzést. Az embernek önmagával kell viaskodnia szinte minden újabb lépésért, a kilométertáblák nagyon-nagyon lassan követik egymást. Hatalmas a belső küzdelem, 40 kilométer után azonban változik a helyzet, a cél közeledtével például egyre több a szurkoló, s az ő biztatásuknak is köszönhetően átlendül a holtponton a futó. A vége pedig ÜNNEP!